Le vagyok maradva!

Mégpedig alaposan! És itt elsősorban most az adventi koszorú készítésére gondolok. Az adventi koszorút illetve a karácsonyi ajtódíszt általában az utolsó percben, advent első vasárnapját megelőző szombaton szoktam összedobni. Persze lehet a virágosoknál is venni bőven, de sokkal jobban szeretem magam kitalálni és összeállítani ezeket a karácsonyig asztalunkat (illetve ajtónkat) szépítő díszeket. Meg aztán a virágosoknál kapható változatok sokszor giccsesek vagy éppen nagyon szegényesek. És itt most elnézést kérek a tehetséges virágkötőktől, rájuk ez természetesen nem vonatkozik, de az átlag kínálat nekem sokszor nagyon műnek tűnik. Akkor tetszik a koszorú, ha a természetes anyagok dominálnak rajta és nem sajnálják róla az anyagot. De ez persze ízlés kérdése.

Az idei lemaradás oka pedig egyértelműen az anyaghiány. Ezen az idei ominózus szombaton ugyanis azzal ébresztett a párom, hogy van egy meglepetése a konyhában. Előttem félálomban egy finom rántotta és egy jó tejeskávé kombinációja jelent meg, és alaposan elámultam, amikor a konyhába kitámolyogva megláttam, hogy hatalmas pelyhekben hull a hó. A havazás látványnak fantasztikus, de sajnos az erdei sétával összekötött adventi anyagbeszerzést alaposan keresztülhúzta, hiszen ebben az időben térdig merültünk volna a sárban.

Lelki szemeim előtt megjelent az a kép, hogy a társasházunk kertjébe lelopózva szerzek fenyőágakat. Ezen aztán jól elszórakoztam magamban és gyorsan el is vetettem az ötletet. Ezért aztán most a tavalyi példányokat mutatnám be.

Alapanyagok:
- koszorúalap
- örökzöldágak vegyesen
- gyertyák + alap, amibe be lehet tűzni a gyertyát
- raffia
- szép termések: pl. csipkebogyó, esetleg fahéj vagy csillagánizs
- házilag szárított narancs- vagy citromkarika
- valamilyen erős (lehetőleg zöld) fonál
- ragasztópisztoly
- szalag a masnihoz

A fenti listáról a ragasztópisztoly ezért egy átlag háztartásban talán nem fellelhető, de érdemes elgondolkozni rajta, mert bármilyen kreatívkodás során nagyon jól jön, és pár 1000 Ft-ért egy nagyobb barkácsáruházban gond nélkül be lehet szerezni.


A koszorú:




Készítése:
A sima szalmaalaphoz az erős fonállal fokozatosan körkörösen rögzítem az örökzöldágakat. Lehet, hogy kicsit barbárul hangzik, de jobb híján tavaly az egyik régi zöld hímzőfonalat kaptam elő erre a célra. Az ágakat nem kell teljes végéig a koszorúhoz kötni, ha a vége kicsit túllóg, az még jó is, mert alatta takarja a cérnát(remélem látjátok a képen, mire gondolok). Így kész is a zöld alapom, mely a többféle ág miatt már önmagában nagyon jól fest. Ekkor tűzöm be a gyertyákat mellettük a négy masnival. Na most már csak a csicsázás része van: a terméseket a ragasztópisztollyal a koszorúhoz rögzítem. A fahéjrudakra köthetünk egy kis darab raffiából masnit.

És az ajtódísz:



Készítése:
Ez egy jóval visszafogottabb példány, melyen visszaköszönnek a koszorú színei. Ez jól hangzik nagyon, de lényegében arról van szó, hogy a maradék anyagokat hasznosítottam. Az alapot itt egy hosszú borostyánág adta, ami azért nagyon klassz, mert ha kétszer-háromszor áttekerem, magától is van egy szép tartása. Az egyik oldalra kerül még némi zöld a másikra egy nagy raffiamasni és ragasztópisztollyal összeillesztett narancskarikák. Tetejére a maradék szalagból masnit varázsolok és már kész is.





Idén azért lehet, hogy a fentiek ellenére virágosnál veszem a koszorút. De nem is a dísz meg a pompa a lényeg, hanem amire emlékeztet. És ahogy az ünnepi hangulat szépen bekúszik az otthonunkba, lélekben is ráhangolódunk a közelgő ünnepekre.

Szép adventi várakozást mindenkinek!